Nem enni

Olyan egyszerűnek hangzik... Csupán... nem kell beleharapni abba a kenyérbe, nem kell megnyalni azt a csokit, nem kell megrágni azt a felvágottat, vagy sajtot. És még is... Olyan nehéz.

Tegnap is... én nem voltam éhes. És ettem. Pusztán azért, mert megkívántam. Mert "Hű,de finom!".
Nem szeretem... nagyon nem. Ma már bűntudatom van miatta, hiába vettem be 2 hashajtót, igaz, egy kicsit jobb. Talán.
Nem tudom... félek. Igen, pótvizsga, ettől a leginkább. Nem fog sikerülni. Úgy érzem... nem. Ezért... hogy valami legalább sikerüljön, ma nem eszek. Nincs is hozzá erőm. Szerintem holnap sem. Bár lehet jobb lenne, csak hogy fogjon az agyam, de... nem akarok.

Nem tudom, olyan kétségbeesett vagyok, félek mindentől, és mindenkitől, nem vágyom senkire. Csak egyedül lennék a kis szobámban, lehúzott redőnnyel, a takaró alatt... Egyszerűen úgy érzem, nem jön össze semmi. Utálom magam, de iszonyatosan.